Év vadvirága

A borzas lent választották 2023-ban az Év Vadvirágának.

Fotó: Farkas Sándor

Lezárult a tavaly december eleje óta tartó online szavazás, melynek tétje nem kevesebb, mint az volt, hogy a 2023-as évben hazánkban melyik növény legyen az Év Vadvirága. A szavazás résztvevői 3 növényfaj közül választhattak, amely eredményeként a borzas len (Linum hirsutum) jelentős fölénnyel maga mögé utasította a tarka nőszirmot (Iris variegata) és a selymes peremizst (Inula oculus-christi).

Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet. Az online szavazást a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület honlapján bonyolították le, együttműködő partnerükkel, a Magyar Biológiai Társasággal közösen. A beérkezett szavazatok az alábbiak szerint oszlottak meg: borzas len 60%, tarka nőszirom 27%, selymes peremizs 13%.

A borzas len Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen pedig a Kaszpi-tengerig fordul elő. Hazánkban a fajjal száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható, míg a Tiszántúlon teljesen hiányzik. 50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A levelek szórt állásúak, ülők, 2,5-3 cm hosszúak. Május és július között virágzik, a virágok álfüzért alkotnak, az egyes virágokban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév. A termés gömb alakú tok. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A borzas lenről és a hozzá kapcsoló programokról, eseményekről a szervezők az Év Vadvirága Facebook oldalán tesznek közzé információkat a jövőben: https://www.facebook.com/evvadvirga

További információ: evvadviraga(kukac)gmail.com

Elkezdődött a 2023-as Év Vadvirága szavazása!

Ezúttal a szavazásra jelölt fajok főként a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődnek, így megtalálhatók sztyeppréteken, sztyeppcserjésekben és erdős sztyeppréteken egyaránt.

Melyik faj legyen 2023-ban az Év Vadvirága? Esetleg a szőrözött hajtású borzas len (Linum hirsutum), netalán a csodás virágú tarka nőszirom (Iris variegata) vagy a puhán szőrözött tő- és szárlevelű selymes peremizs (Inula oculus-christi) érdemelje ki az Év Vadvirága címet 2023-ban?

Szavazz te is! A szavazás 2022.12.06-tól 2023.01.05-ig tart, a győztes fajt pedig 2023.01.06-án tesszük közzé. Szavazáshoz kattints ide!

Fényképeket készítette: Farkas Sándor

Az Év Vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll. Az országos mozgalom útra indítása óta számos hazai védett vagy védendő növényfajjal foglalkozott, melyek megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.

Az Év vadvirágai voltak az előző években:
2011: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
2012: tavaszi hérics (Adonis vernalis)
2013: tavaszi tőzike (Leucojum aestivum)
2014: szibériai nőszirom (Iris sibirica)
2015: fehér szegfűk (Dianthus sectio Plumaria)
2016: mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
2017: kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
2018: kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)
2019: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)
2020: nemes májvirág (Hepatica nobilis)
2021: vetési konkoly (Agrostemma githago)
2022: agárkosbor (Anacamptis morio)

A hazánkban 2010 végén, magánkezdeményezésként indult ötlet túlnőtt az eredeti kereteken. Az idei évtől a mozgalom szakmai hátterét adó hétfős kuratórium mellett a szélesebb szakmai közönség e programba való bevonása, tájékoztatása kapcsán a Magyar Biológiai Társaság is bekapcsolódott. Annak érdekében, hogy a mozgalom minél szélesebb társadalmi rétegekhez, minél több emberhez eljusson csatlakozott az Év Vadvirága mozgalomhoz a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesülettel. Az Egyesület biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai hátteret, és szervezi az elkövetkezendő években is a szavazásokat.

Szeretettel várjuk az érdeklődő növénykedvelőket az év vadvirágához kapcsolódó programokon! Fedezzük fel együtt a hazai vadvirágokat!